Keselyű köz 34.

Szín: Egy kisváros elhanyagolt főutcájának egyetlen piti kocsmája, ami némi pozitívummal is rendelkezik: a nyári rekkenő hőségben teraszt nyitott magának. Akarva akaratlanul itt történik minden, illetve semmi sem igazán, por van, örökös légy zümmögés, láz. Egy férfi kiront a kocsmából, izzadt inge a testére tapad, támasztja a koszos falat, csukott szemmel magában beszél.

Szereplők:

Péter
Eszter
Kinga
Pali
Petike
Z
Zs
Lajesz

1. jelenet

PÉTER: Be kéne fordulnom ezen a sarkon. Ki tudja, talán te is jártál már ott egyszer. Szóba is álltunk, átkaroltad a vállam, lehettem 5 éves, te 11, rajtam csíkos volt a zokni, neked légy szállt az arcodra, mikor azt mondtad: szia. Utánad akartam fordulni, lehettem vagy tíz, de mikor a lányokkal már eltűntél a kanyarban, azt a szoknyát tudtam, hogy nem fogja felfújni rajtad a szél, az a kurva szél, az nem fújt fel semmit, mindig csak el, mindig csak el, főleg nem szoknyát nem fújt fel, épp ezért nem fordultam meg, mert a képzeletemben a szoknya alatt nem volt rajtad bugyi, és akartam látni, és csak így láthattam meg az összepréselt combjaid pucér formáit, ahogy teli szájjal mesélsz közben egy focista srácról, tizenhat vagy, ha jól számolom, de többnek nézel ki az anyádtól kapott szemceruzától. Szeretted megrajzolni ezeket a köröket, úristen, úgy festettél, mint akit otthon összevertek, de mindenki kacsintott rád mégis, én nem, én megmondtam, hogy minek ez rád, de nem, várj, mégsem mondtam, inkább kiabáltam, a focipálya túloldaláról, a kispadon ültem, te nem értetted mit mondok, visszaintegettél, és leolvastam a legszebb szót a szádról: szia. Igen, be kéne fordulnom most ezen a sarkon. Láthatóvá válna a Temze egy pillanatra, tudom, tudom, már nem dolgozol a Bond Streeten, én meg nem vagyok erasmusos hallgató, de mégis, ha befordulok, te ott állsz a Tower Bridge túloldalán, eszméletlenül szép vagy, alig merlek elhinni, befordulok mégis, lecsap egy autó, saras lesz a nadrágom, egy konténerszállító hajó tülkölni kezd, előző nap berepedt a szám széle, a nyáltól csípni kezd majd a seb, csak jönnél már át, csípjen, le van az is szarva, meg foglak csókolni olyan vagy, mintha csak a Duna-parton állnál, olyan természetes és hazai, talán egyszer ide is érsz majd hozzám, de nem fogom engedni, hogy kimondd, harmadjára már nem. Nem mondunk ki soha többet semmit.

ESZTER: Peti! Szia!

PÉTER: (halkan, magában) Úristen. (hosszú szünet, mereven nézik egymást, mintha szellemet…)

ESZTER: Peti, szia, nem ismersz meg?

PÉTER: De, de, dehogynem, szia, szia, nahát…

ESZTER: Ugye? (nevet) Én is alig ismertelek meg. Mit állsz itt a kocsma mellett? Vársz valakit?

PÉTER: Nem… nem…dehogynem.

ESZTER: (nevet) Akkor igen?

PÉTER: Nem.

ESZTER: Ja, vagy úgy. (mosolyog) A gyerekek?

PÉTER: Gyerekek?

ESZTER: A gyerekeid.

PÉTER: Ja, igen, igen, a gyerekeim. Vannak. Úgy értem, ők nagyon jól vannak, öhm, mit mondhatnék?! Az enyémek. Úristen, persze, hogy az enyémek, nézd, valaki az előbb itt ment el, azt hittem, azt hittem… hogy te voltál, kijöttem, és Te voltál. (hosszú szünet)

ESZTER: Peti, nézd, hallottam, hogy mostanában nem vagytok jól, és elkezdtél ide járni, ezek közé, azt mondjuk nem gondoltam volna, hogy összefutunk…

PÉTER: Eszter, nem vagyok részeg. Eljössz velem most valahová?

ESZTER: Hová?

PÉTER Akkor most elmegyünk.

ESZTER: Tessék?

(Péter kézen fogja Esztert, és tényleg elfut vele)

2. jelenet

 

(A teraszon ott ül Péter felesége, Kinga is, a szomszédjukkal, végignézik ezt a jelenetet az asztaluktól)

PALI: (zavartan) Megjegyzem, hogy a borsodi mostanában szutyok. Rohadtul kéne valami mást is árulni itt, majd mondom a Lajesznak, hogy ez így nem maradhat, rohadtul nem, vizes, híg fos. Mi meg ezt igyuk. Semmi kézműves, semmi ír vörös, de még egy rohadt búza se citrommal. Csak ez. A borsodiban az a rohadt szar…

KINGA: Ne haragudjon Pál, hogy közbevágok, de tudja… nem is tudom, nem úgy látta az előbb, mintha a férjem…

PALI: mintha lóhúgy lenne, vagy valami sárga nyál..

KINGA: Nem, nem, hanem mintha…

PALI: Nem, mintha, hanem de igen.

KINGA: Mi?

PALI: Igen, de igen, Kinga. Pont olyan, mint a pisa. De azt is mondhatnám, tudod, hogy…

KINGA: Igen?

PALI: Hogy le van ez az egész szarva. (csönd)

KINGA: (röhög) De hát csak a vécére ment be, és utána meg, utána meg…

PALI: Már régóta semmi más nem jut eszembe, csak az a rohadt fűnyíró. Hogy átmegyek egyszer megszerelni hozzátok, jó? Az hétszentség, hogy így nem maradhat. Nem lehet tőle aludni. A füvet is, csak úgy szanaszét okádja (egyre közelebb hajol Kingához, suttog), a füvet nyírni kell, a fű jó. Szomszédok közt az ilyesmit meg kell beszélni.

3. jelenet

(mindeközben a pultnál)

Z: Pestről?

Zs: Igen.

Z: Nem hiszem.

Zs: Pedig de.

Z: Ismered a Gyurkát?

Zs: Milyen Gyurkát?

Z: A Jeges Gyurkát.

Zs: Az ki?

Z : A Gyurkát mindenki ismeri Pesten. Nagyban nyomja. Metálpiros Micsubicsi Pádzseró. Betmenes alufelnik. Ha tényleg pesti vagy, tuti ismered.

Zs: Mondjuk, ismerem. Akkor kaphatok?

Z: Tőlem egy fejjel magasabb. Így felnyíratja hátul. Mert van neki ott egy tetkója. Egy nagy E betű.

Zs: Rémlik. Ja, megvan. Persze, tudom, a Jeges Gyurka.

Z: Tényleg ismered?

Zs: Persze, a piros Micsubicsi. Bárhol megállhat, akkora arc. A közterületisek vigyáznak a kocsira.

Z: Baszki, te tényleg ismered.

Zs : Akkor kaphatok?

Z: Mennyi kéne?

Zs: 4-5 méter. Meg pár ember, aki segít kihúzni.

Z: Petike, itt vagy? Az előbb még itt volt. Petike! Itt vagy? Miért nem tud ez a seggén maradni, ha egyszer lejövünk egy sörre? Faszomat.

Zs : Ketten is bírnánk. Én majd gázt adok, te meg húzod.

Z: Pofám leszakad, hogy ismered a Jeges Gyurkát.

Zs : A tetkóról ugrott be.

Z: Mit mondtál, hol ragadtál be a sárba?

Zs: A templom mögött.

Z: Minek mentél arra? Be van szakadva az aszfalt.

Zs: Nem látszott, tiszta sár minden.

Z: Be van szakadva már vagy húsz éve. Jön föl a talajvíz, ott mindig tiszta sár minden. Állítólag valami alagút van ott, ilyen földalatti bunker, vagy mi. De már életveszélyes. Egyszer kijött a tévé is, de ők sem mertek lemenni.

Zs: Kaphatok akkor egy kötelet?

Z: Várjál már. Petike, az anyád úristenit, gyere már elő, széjjelváglak. Nem értem, az előbb még itt volt. Petike! Faszomat. És mit üzent?

Zs: Ki?

Z: A Jeges Gyurka.

Zs : Honnan tudjam?

Z : Azt mondtad, találkoztatok.

Zs: Csak azt mondtam, hogy ismerem.

Z: Nem is ismered.

Zs: Ha mondom.

Z: Kamuzol.

Zs: Menjünk már. Be fog folyni a sár az alvázba.

Z: Bizonyítsd be, hogy ismered.

Zs: A tetkója.

Z: Mi van a tetkójával?

Zs : Tudom, mi a tetkója.

Z: Egy nagy E, hülyegyerek, én mondtam az előbb.

Zs: De én tudom azt is, mi az a nagy E.

Z: A lónak a faszát tudod. Azt a Jeges Gyurka senkinek sem mondja meg. Még nekem sem mondta meg.

Zs: De nekem igen.

Z: Mi az?

Zs: Barkóbázd ki.

Z: Mit csináljak?

Zs: Találd ki.

Z: Faszomat. Tárgy?

Zs: Nem.

Z: Élőlény?

Zs: Igen.

Z: Állat?

Zs: Nem.

Z: Ember?

Zs: Igen.

Z : Férfi?

Zs: Nem.

Z: Nő?

Zs: Te mindig ilyen gyökér voltál?

Z : A Gyurka egyik nője?

Zs: Olyan sok van neki?

Z: Hát akad.

Zs: Igen, a nője.

Z: Bazmeg.

Zs: Mi van, rájöttél? :

Z: Ne már, hogy az Eszter.

Zs: De bizony, hogy ő.

4. jelenet

(Kinga és Pali a másik asztalnál)

PALI: Iszol még valamit?

KINGA: Tudod, nekem csak az a furcsa, hogy… De most mégis ki a franc volt ez? Egyszerűen nem értem, amikor azt a kislányt felcsípte az egyetemen, akkor én megmondtam neki, hogy ide figyelj Péter, lehet itt jópofizni, meg hazudozni össze-vissza, de legyünk már egyszer az életben egyenesek. Hát nem csak a te tanítványod volt, baszd meg. Ez eszedbe se jut? Hogy mi is ismerősök vagyunk, nem csak ti? Hogy pontosan látom, mikor hová mentek? Hogy mikor indul a gépetek, hogy milyen kaját esztek a kurva étteremben, hogy hol jelenik meg az árnyékotok? Persze… annyira diszkrét minden, annyira normális, ennél normálisabb már nem is lehetne…hát azt a kalapot én vettem neked, csak felismerem már az árnyékos szelfin… Ott van minden, a kibaszott idővonalamon. Ezek nem emberek. De jó. Oké, legyen, hát így mégis sokkal jobb, érted Palika, hazajövök, megtanítottam mindenkinek mindent a szemináriumon, zh-k, vizsgák, kattintok a lánykára, látom, hogy elindult a járat Barcelonából, rászámolom a taxit, még fél óra, és akkor egyszerűen… Érted? Tudom, mikor kell felrakni a bablevest.

PALI: Kinga, nem hozok több kört.

KINGA: Ez eddig ennyire egyszerű volt. De ez… hogy elfut, hogy elrohan…

PALI: Menjünk innen. Gyere, felviszlek hozzám. Nem kell semmit, csak gyere.

KINGA: Nem Palika, te most jól figyelj. Ha akarod, lesz szex. Nincs ebből probléma. De akkor most jó leszel, ügyes, és hozol nekem még két duplát.

PALI: Egyet, aztán jössz.

KINGA: Aztán megyek.

5. jelenet

 

(Nagyon részegen a pultnál)

Z: Azt látod azért, hogy már a Jeges is kiszúrta, hogy nem vagy frankó.

Zs: Te ne beszéljél velem így, most húználak ki a szarból, ha tudnék vontatni, te, én lehet, hogy nem is tudok vontatni…

Z: De az Eszter, az nekem is megvolt… vágod.

Zs: Menj a fenébe.

Z: Komolyan. Jó a segge.

Zs: Petike, nem vagy itt? Hozzad a kötelet.

Z: Minek?

Zs: Neked, te barom.

Z: Álljá’ mán le!

Zs: Felhúzlak. Bizony Isten.

Z: Anyád húzod fel, de csak utánam.

(Zs. ütne, de leesik a székről, elalszik)

6. jelenet

 

(Eszter lassan bejön, a pulthoz sétál, lehajt egy felest, és ugyanolyan lassan kimegy. Mindenki meredten, mozdulatlanul nézi.)

7. jelenet:

 

LAJESZ (poharakat törölget, már csak ő látszik, maga elé motyog): Be kéne zárnom ezt a kócerájt. Efelől nincs kétség. Leülném a dolgok miatt, amit le kell, senkinek sem hiányoznék, mondjuk, nekem se hiányozna senki. Mindig ugyanazok az arcok. Petike, ne húzzad már magad után azt a szart! Vigyed haza apádat szépen. ( Peti egy döglött állatot húz a vontatókötélen körbe-körbe) A bárpult is megér vagy kétszázat, elviszem a Marit belőle valahová, a hegyekbe, ott majd süt nekem krumplis pogácsát, levadászom az összes vaddisznót az erdőből, eltüzeljük a maradék fát a kamrából, szétmarkolászom azt a drága kis picsáját, és kész. Utána feladom magam… Mennyit adhatnak? 5 év? 6? A Mari mondjuk még akkor is jó bőr lesz (tölt magának egy korsóval). Ez a sör legalább jó. Átkozott legyek. Csak úgy jönnek a dögszagra. Záróra! Halló! Nem hallották? ZÁRÓRA!

Tóth Ádám

Tóth Ádám sok mindenben kipróbálta magát, reméli most megtalálta azt, amit szeret csinálni. Több színdarabot írt az Okuláré projektre.

More Posts