Hókifli

Örült, hogy sikerült felszállnia a vonatra. Nem keresgélt sokat hely után, a legelső fülkének a legszélére bevetődött. Így most már a nyolcfős fülkében négyen utaztak. Ketten a menetiránynak megfelelő oldalban ültek, ők szabták a szimmetriát. A másodosztály vörös, műbőr ülésein nincsenek kiemelt helyek. Amint leült, az a terület az övé lett. Kétembernyi helyet elfoglalva terpeszkedik. Az olcsó, barna szövetnadrág alatt, feltűnően kacsintott fel a hasított bőr Adidas átmeneti. A színek illenek egymáshoz: sötétbarna cipő, árnyalatnyi különbséggel, ugyanaz a színű nadrág. Az ing halvány citromsárga és apró fekete kockák díszelegnek rajta. Hamarabb észre lehet venni a bal karján csillogó Taghauier karórát. A cipőhöz illő, vastag bőrszíjon foglal helyet az óraszerkezet. Hangosan jelzi a másodpercek múlását. A másfél órás út helyett, ötezer-négyszáz másodpercet tölt el a fülkében. Egy, egy, egy. Tömzsi ujjaival addig piszkálja az óráját, amíg a fülledt melegben, állát leszegezve el nem alszik. Csak a hegyes körmei tartják az ujjait az órán. Fél centiméteres hosszúságú, egészséges, egyenesre reszelt körmök. Az arcát az ujjbegyét hanyagul, a körmeivel vakarja meg. A vonatfülkét betöltik az egyenkénti köröm sercenések. Minden csikaráskor megrándul a szemben ülő asszony ráncos homloka. A rándulások külön-külön aktiválják a ráncokat. Egy karcolás, egy ránc mozdulat. Meghatározott időközönként történik meg a vakaródzás. A körmei alól ilyenkor fehér por hullik a fakó ingére. A lélegzetvétellel teszi láthatóvá a port a mellkasán, azokat a mély sóhajtások keringetik az öt négyzetméteren. Az arca fehérlik, a körme alatt egyre kevesebb van. Miközben álmában megrándul, leesik a földre a porcukros zacskó. Légmentesen zárható, így nem ködösíti be a fülkét. A pukkanásra felriad, majd a látottakról keres visszaigazoló pillantásokat. Az asszony nem hallotta, az egyetemista lány beletemetkezett a műszaki vizsgatételekbe. Felvette a körülbelül egy kilót nyomó zacskót a földről, visszarejtette a táskája alá. A táskája szintén barna színű volt, egyszerű, bőr, elől zárható, hatalmas csatos oldaltáska. A sínek egyenetlensége miatt a zacskó minden rázkódással közelebb került az ülés széléhez, ismét leesett. A férfi felvette, beletette a táskájába. Ugyanolyan méretű és tartalmú zacskók sorakoztak benne. Azaz egy darab már nem fért bele. Az utazás során számtalanszor beleszippantott, majd megvakarta az orrát. A körme alól szitálva értek földet a szemcsék. A fekete keretes szemüvege aránytalanul nagy volt az arcához képest, így nem lehetett látni, hogy csukva van-e a szeme, vagy csak lefelé néz. Nézi a cipőjét, az óráját, a táskáját, a zacskót maga mellett. Az őszinteség elhanyagolható. Alaposan leellenőrzi a dózisokat. Megtapintva mindegyik ugyanakkora. Az állomás tábláját meglátva felpattan, de a sietségből kimerevülve illedelmesen elköszön. A zsebéből egy félig teli zacskó esett ki, apró gömböket eresztve a padlóra.
Az idegen leszállt a vonatról, a fehérséget maga mögött hagyta. Másnap hóembert építettünk.

Csabai Nikolett

Csabai Nikolett

Csabai Nikolett Éva 1994-ben született Szolnokon. Tanulmányait 2012-ben kezdte a DE-BTK magyar szakán. Jelenleg magyar és filozófia szakos harmadéves hallgató, a LÉK irodalmi kör aktív tagja.

More Posts