Csillik Kristóf: Lao-ce, a bölcs, összegzi élete főbb tanulságait

Lao-ce, a bölcs, egy alkalommal meglátogatta régi barátját, Hap-cit.
Így szólott hozzá, megöregedtünk, dude, bár te egy fikarcnyit [szerk. betoldása: sem].

Barátja, Hap-ci, így válaszolt neki, korunk csak abban mérhető, dude,
amit az ember rögös élete során a világ megannyi dolgáról megtúd.

Kiitták kelyheik, s mulatozásuk tetőfokán, passzióból, rímelgetni kezdtek.
Behányok, tesó, így szólott egyikük, mert félrenyeltem a kekszet.

Eztán Lao-ce, a bölcs, s régi barátja, Hap-ci, már csak tudósan beszéltek,
s hazaútjuk során útbaejtettek egy nyugat-pilisborosjenői közértet.

De ezután, kérdezte Hap-ci, merre tovább, Lao-ce, agg, kedves mesterem?
S az így felelt erre, chilljél, kérlek, brada, mert félrecsúszott a jinjangom ez estelen.

Sliccén így kelet felé igazított egyet bölcs Lao-ce, agg, kedves mester.
A legjobb út mindig a középső, szólt, majd megtudakolta: innen merre lehet Manchester?

Nyerges Gábor Ádám

Nyerges Gábor Ádám

Nyerges Gábor Ádám 1989-ben született, Budapesten. Költő, író, az Apokrif alapító főszerkesztője, az Art7 szerkesztője. Jelenleg az ELTE BTK ösztöndíjas doktori hallgatója az 1945 utáni magyar irodalom programon. Legfrissebb kötete: Az elfelejtett ünnep (2015, Műút Könyvek).

More Posts