Category Archives: Montázs

Montázs

Mindenkék

Szabó Károly: Nem-Münchausen c. alkotása mellé (link1, link2).

A nyaralásuk hetedik napja volt. A férfi a feleségét a karjában tartotta, néha megsimogatta arcát, haját, de csak finoman, hadd pihenjen. Nézte a tengert, amely a távolban szinte egybeolvadt a hajnali égbolttal.

Kék volt. Arra gondolt, a kék a férfiak színe. A lánybabákra rózsaszín holmik várnak, a fiúkra kékek. A felnőtt férfiak hordhatnak esetleg rózsaszín inget. A feleségén is kék ruha volt tegnap éjjel.

Sok folyót, tavat látott már, ami inkább zöld vagy barna volt, de ez a tenger tényleg kék.

Elmosolyodott.

Minden kék.

Elővette a telefonját és beírta a keresőbe: kék.

Olvasgatni kezdett a találatok között.

„Ez a szín szimbolizálja a reményt, a hűséget, a bölcsességet, a bizalmat, az intelligenciát, a becsületet, az igazságot és a mennyet.”

Csupa pozitív dolog. Az édesanyjára gondolt, aki kisgyerekkorában elhagyta őt és húgait. Sötétkék volt a szeme, tekintete mindig mást keresett. Nem volt benne hűség.

Derek Jarman jutott az eszébe, a filmrendező, akinek a szemére ment a HIV. Attól kezdve, csak kéket látott, és forgatott egy filmet, amely végig csak kék volt.

Hitlernek is átható kék szeme volt. Talán ezért is hittek neki sokan. Feltételezték a bölcsességet, az intelligenciát és a többit.

Felnevetett.

Micsoda naiv lény is az ember! Valami kék köd hatja át néha a fejeket. Biztos a remény és a bizalom kék köde.

A karjára nézett, tele volt kék foltokkal. Ez persze időleges. Pár nap és zöldre, majd barnára fog váltani. Még azonban aránylag friss. Észre se vette, hogy beütötte.

Tovább olvasott:

„A kék színt a torok csakrához szokták kapcsolni, így az önkifejezéssel, őszinteséggel, szóbeli kommunikációval van kapcsolatban. Merev, fájós nyakra jó hatással van, segít a félelmeket szétoszlatni.”

Milyen átkozottul, ördögien mulatságos.

Ő is őszinteséget várt el az éjjel. Megkapta.

– Igen, lefeküdtem Paolóval, ezt akartad tudni?

Most esküdni mert volna rá, a dühtől akkor sem vöröset, hanem kéket látott.

Aztán megmasszírozta az asszony merev, fájós nyakát. Akkor üthette be, mert a neje ellenállt.

Kék lett a nyaka, ahol szorította, és kék lett később az arca is.

Idő van. Nem várja meg a villogó, kék fényű autókat. A férfi a karjában a testtel elindult, lassan, céltudatosan a víz felé. Nemsokára már csak egy pont látszott belőle a távolban, majd rásimultak a hullámok.

Montázs

Ki velem szorong

A Bass-O-Matic: Uncomfortable Feeling c. alkotása mellé

Közben monoton ölelem magamhoz
a szorongó hangokat, lüktetésről
lüktetésre egy sóhajjal elbírja
a tüdőm mozgó feketeségét.

Falhoz feszít a tudat, nem vagy.
Itt táncolnak ütemtelen vágyaim.
Végtagom ösztönét megfojtom
és a tieidet vállalom magamra.

Mohón nyúzom bőröd
tested vázáról, mert vágyod.
Te is pőrén kacagod szembe
a nekünk megírt sorokat.

Zsúfoltnak hazudtam testem,
nehogy helyed betöltődjön
az alsó nyaktájékon.
De mégis vártam, hogy jöjj.

Montázs

BOM

A Bass-O-Matic: Uncomfortable Feeling c. alkotása mellé

(az első pillanattól kezdve nagy iramot diktál hogy utolérje felelősségre vonja majd vélt vagy valós lépésekkel maga mögé utasítsa ellenfelét a mindig oly türelmes kissé naiv ugyanakkor fennhéjázó minimumot a szakadatlan önazonosítás nem beszámítható bajnokát hogy aztán legjobb ideje hátralévő részében immáron visszatekintve tudományosan kimutatható örömmel konstatálja hogy míg ő elől addig az a másik hátul halad és ha nem történik semmi márpedig nem történik semmi akkor ez végérvényesen így is marad)